Mórahalom egy évszázad alatt egészen különleges utat járt be. Szeged városa nagy kiterjedésű tanyás határában két közigazgatási kirendeltséget létesített, s az egyik, Szeged-Alsóközpont 1892-ben Mórahalom kapitányságban, a volt alsóvárosi pusztán nőtt ki a földből. A közigazgatási épület és a rendőrség mellett az orvoslakások, a kápolna és a plébánia, az elemi népiskola és a Gazdasági Egyesület székháza váltak a kibontakozó tanyaközpont magjává. Forgalmas piacai és kereskedései, gőzmalma, a római katolikus templom Alsóközpontot egész Szeged-Alsótanya nagyobbik felének központjává tették.
1950. január 1-jétől a kis faluvá fejlődő tanyaközpontot a Szeged határából kihasított 14 624 kat. holdnyi területen önálló közigazgatású községgé nyilvánították. Az önállóvá vált település a Mórahalom nevet kapta. Az illetékes hatóság 1970. január 1-jétől nagyközségi, 1989-ben pedig városi rangra emelte. Aligha akad a magyar Alföldön település, amely közel száz év alatt ilyen pályát futott be: a kizárólag tanyás településformától a várossá válásig.
